Búvárok Közössége

Önálló készülékes búvárkodásnál (scuba diving) a kedvtelési búvár neoprén ruhát, palackot, nyomáscsökkentőt, maszkot, légzőcsövet, ólmot, uszonyt, búvármellényt, búvárkést illetve mélység- és időmérő műszereket (vagy az ezeket helyettesítő búvárkomputert) visel.

A készülékes búvárkodást gyakran könnyűbúvárkodásnak is nevezik. A levegővel vagy egyéb gázeleggyel töltött palackból a búvár egy nyomáscsökkentőn keresztül kapja a víz alatt a levegőt illetve a gázelegyet.

A kedvtelési búvárok sűrített levegős palackkal merülnek, a palackban általában 200 bar nyomás található, bár több helyen alkalmazzák a 300 baros technológiát is. Egyre elterjedtebb a kedvtelési búvárkodást űzők között is az ún. nitrox merülés, aminél a palackba töltött oxigén és a nitrogén aránya nem egyezik meg a levegőével.

A kedvtelési búvárkodást tanfolyamokon lehet megtanulni, a jellemzően 5-15 nap hosszúságú képzéseket a különböző oktatási rendszerek a saját szisztémájuk szerint oktatják. A szükséges alapismeretek egyezősége miatt azonban nem nagyok a különbségek. A Magyarországon legismertebb képzési rendszerek a PADI, a CMAS, az SSI, a UEF, a NAUI.

A kedvtelési búvárok több egymásra épülő tanfolyam elvégzése után vállalhatnak hivatásos búvári munkát, merülésvezetőként illetve búvároktatóként.

A kedvtelési búvárok között egyre több a nagyobb mélységekbe vagy barlangokba merülő, komolyabb képzettségű technikai búvár, akik nitrox illetve trimix keverékkel merülnek, felszerelésük bizonyos részleteiben pedig eltér az alapfelszereléstől. A nagy mélységben munkát végzők között is többen a technikai búvár felszerelést választják az ipari búvároknál szokásos felszerelések helyett.

forrás: wikipedia

Címkék: búvárkodás scuba diving snorkelling sport tenger